Képek között élünk, a legkülönfélébb témájú, megjelenési formájú és méretű álló- és mozgóképek között. Miközben a környezetünkben egyre több a mesterséges úton előállított látvány, mi magunk mind kevésbé vagyunk képesek arra, hogy függetlenedjünk tőlük. A hozzájuk való viszonyulásunk kialakulása szükségszerű. Ahhoz, hogy a mindennapjainkat élni tudjuk, meg kell tanulnunk értelmezni ezeket a képeket, és azt is, hogyan tudjuk időnként kivonni magunkat ebből az értelmező szerepből. Meg kell tanulnunk élni velük és nélkülük.

Ez a viszony a különböző „technikai képek” (Flusser 1990:13) mindennapi értelmezése, használata, élvezete során nagyrészt spontán módon formálódik, de a legtöbben tudatosan is alakítják a médiával kapcsolatos viszonyukat.